Illegális bál dalszövegei
- 1 hozzászólás - Szólj hozzá!

az élet négy betű
kiégett reflektor
kásás hó
Robin Hood
emlék
mitől lennék jól?
kifacsart citrom
én és a Batman
olaj a tűzre
olyan éjszaka
játszom a szavakkal
és múltak az évek

Az élet négy betű

ülök a járdán
szakad a fekete hó
olyan az este
hogy nincs rá baby
semmilyen szó
süvít az ólom
homlokom felé
zsetonom a nullán
repülőjegyre
kevés a lé
vár rám a sitt
kék fény vakít
szirénaszóra
indul a móka
egy patkány
kutyát vadít
nyílik a szám
vadásznak rám

ülök a járdán
korog az üres gyomor
célba köpni
tanít a nyomor
és eltesz láb alól
órámat nézem
üvege eltörött
fügét mutatva
játszom a hülyét
a hülyék között

ülök a járdán
a csomagom ezer kiló
fogammal rágom
a kupakot a sörről
múlik a vakáció
csőrét növeszti
prédára vár
süvít az ólom
károg a dróton
valami gonosz madár

ülök a járdán
nyeli a vizet a fű
fekete tábla
lóg a lámpán
AZ éLET NéGY BETű
süvít az ólom
homlokom felé
zsetonom a nullán
repülőjegyre
kevés a lé

vissza a tetejére

Kiégett reflektor

a vihar
a küszöbön áll
a tortán lángot olt
pezsgőt bontok
így mosom le
torkomról most a port
nem volt rossz veled
de jobb, hogy véget ért
leveledet baby
nem bontom fel
szűzen tépem szét
fejem fölött az ég
kiégett reflektor
holnap a rock & roll
tovább sodor
a falra egy fekete toll
halálfejet rajzol
a szúette színpadon
eső dobol
nem jó sehol

nem volt rossz veled
de jobb, hogy véget ért
leveledet baby
nem bontom fel
szűzen tépem szét

forog velem
a fotel
hideg a hotelszoba
lángra lobban
a képernyőn
egy templomi orgona
nézem a CNN-t
fejembe szalad a vér
élő a horror
fülembe jobbról
egy kalasnyikov zenél

matat a kéz
koszos
a köröm
a párnahuzat
nehéz a fejem
veszni látszik
az ünnepi hangulat
fejem fölött az ég
kiégett reflektor
elvágom
a telefon zsinórt
elég a szavakból

vissza a tetejére

Kásás hó

hátára vesz minket is egy hullám
ott kötünk ki a Vezúv csúcsán
az északi sarkon kitört a nyár
közelít felénk a szökőár
bárkát ácsol egy favágó
ha bűvész lennék és varázsló
teremtenék egy világot
a tankok csövébe virágot
tűznék ha holnap reggelre
száz kezem nőne és egyszerre
elnök lehetnék és partizán
Lucifer összes taxiján
defektet kapna minden kerék

roskad alattam a kásás hó
ha bűvész lennék és varázsló
nem liftezne senki se
üres zsebekkel a semmibe
harangszóra délben
senki se halna éhen

bárkát ácsol egy favágó
ha bűvész lennék és varázsló
nem lenne fullánk a méheken
olyasmi szó hogy félelem
nem szerepelne a szótárban
egy szálka a halál torkában
keresztbe állna és tíz köröm
vésné a falra: elmarad a vízözön

némafilmet vetít az álom
lehúnyt szemekkel naponta látom
fejünk fölött a sebzett ég
ibolyán túli fényben ég
kilyukadt léggömb minden szó
ha bűvész lennék és varázsló
másról szólna a történet
lábtörlőnek a törpéket
nem nézhetné az óriás
nem lenne többé glóriás
ámokfutó a porondon
tű hegye a fekete korongon
nem kopna el és tíz köröm
vésné a falra: elmarad a vízözön

vissza a tetejére

Robin Hood

szögön a gitár
kiszáll a ringből
hever a fűben
pipára gyújt
kifújja magát
és almát majszol
a sherwoodi erdőben
Robin Hood
csorbul a nyílhegy
így megy az idő
unalmába célbalő
nője késik
ha nem jön hétig
elmarad ma is az esküvő
elered az eső cipője ázik
lilul a körme rájár a rúd
barlangba bújva
fújja a füstöt
a sherwoodi erdőben
Robin Hood
szítja a tüzet
megcsapja orrát
a rothadó avar
savanyú szaga
kopik a radír
újra írja
a dzsungel könyvét
ma éjszaka

visszavonulva önként
megírja azt ami történt
kísért a múlt
pipára gyújt
a sherwoodi erdőben
Robin Hood

bújócskázik
Robin Hood

visszavonulva önként
megírja azt ami történt
körmöli egyedül a lapra
hány hordót vertcsapra
voltak ott vagy százan
az illegális bálban
kapta a nőktől a csókot
a fákról lampion lógott
ősz van készül a leltár
az üvegből elfogy a lekvár
kísért a múlt
pipára gyújt
a sherwoodi erdőben
Robin Hood

vissza a tetejére

Emlék

törzsvendég az emlék
az volt a kezdet
mezítláb a réten
lepkéket kerget
egész nap játszik
másé a munka
álmában néha
repülhet újra
reggeltől estig
övé az éden
onnantól eddig
csúszkál a jégen
hóembert épít
szánkója gyorsul
rendőrkutyától
nem volt még rosszul

azt hiszi mindig
így marad minden
vidáman él
zsebében kövek lapulnak
semmitől* se fél * senkitől

leckéje semmi
nem kaphat egyest
Winettout játszik
Zorrót és Tenkest
nyáron a strandon
nudizhat ingyen
szivárványt mázol
fölé egy isten
övé az éden
reggeltől estig
bőrét a fények
barnára festik
kezében bambi
nincs semmi gondja
nem sérti képét
rozsdás borotva

papírhajója
vidáman siklik
játszani hagyják
ma még a spiclik
azt hiszi mindig
így marad minden
szivárványt mázol
fölé egy isten
hangyákat futtat
egy szalmaszálon
nem sejti holnap
ki vágja szájon

vissza a tetejére

Mitől lennék jól?

sznobokba botlom
az édes otthon
romokban hever
Hófehérke
egy konténerben
fekete levest kever
robban egy taxi
annak is annyi
mitől lennék jól?
koponyacsontot
rugdal a terror
és azt üvölti: góóól!

borotva élen
lépdel a téren
jó pár kaszkadőr
Júlia se szőröz
a fürdővízzel
a gyereket az emeletről
kiönti büszkén
a jéghegy csücskén
sörözik Rómeo
hasát növeszti
itt övé a legszebb
Alfa Romeo

mitől lennék jól?
lopják a színeket
a szivárványból
csótány csápol
a liftaknából
büdös a levegő
mocskos a folyó
újra és újra
piszkos meló

pokoli a peep show
videoklipet
forgat a maffia
a Toplista élén
szilikonos mellét
felfedi Madonna
ketyeg az óra
a sarki rókát
ideje átlépni
indulok haza
a póráz laza
szabad vagyok baby

vacsora pár falat
nyelem a nyálamat
így ér véget a nap
csótány csápol
a liftaknából
valahol csöpög egy csap
robban egy taxi
annak is annyi
mitől lennék jól?
koponyacsontot
rugdal a terror
és azt üvölti: góóól!

vissza a tetejére

Kifacsart citrom

iszom a kávét hidegen
átsuhan a bánat a szívemen
nem jöhet vissza a pillanat
’89-ben egy híd alatt
nem zavart minket semmi sem
holdfény táncolt a hűs vizen
ki hitte volna hogy így alakul
vártuk a hajnalt a rakpart kövén
gyanútlanul

kihull kezemből az üres pohár
vállamra fekete lepke száll
kiszáradt mederben araszol az éj
életem lerágott dinnyehéj
életem huzatos váróterem
hamis lapokkal játszik velem
a rovott múltú jelen idő
nem vési kőbe nevemet
a savas eső

ó ó a szép jövő
sajnos kifacsart citrom
ó ó a földgolyón
én már nem vagyok itthon
ó ó néha jó néha rossz a vége
ó ó egy léghajó
némán zuhan a mélybe

tolat a remény a síneken
átsuhan a bánat a szívemen
a fénysorompó vörösre vált
pengeti egyedül a halál dalát
saját magának az ágyamon
a szavakon túli fájdalom

sötét szobámban a szél zenél
a séta a falnál véget ér
unalomig ismert képeket
vetít az égre a képzelet
belőtt magának egy töltetet
elzúg egy meteor a föld felett
az ötletet tőlem lopta
de én már leszoktam róla
hogy szkafander nélkül
repüljek vele turistaként a holdra

ó ó a szép jövő
sajnos kifacsart citrom
ó ó ezt a dalt
már csak magamnak írom
ó ó néha jó néha rossz a vége
ó ó egy léghajó
némán zuhan a mélybe

vissza a tetejére

Én és a Batman

én és a Batman
kéz a kézben ketten
az árral szemben úszva
visszafoglaljuk újra
sorra az összes várost

elfelejtve az átkost
haladunk házról házra
mi hozzuk tűzbe-lázba
a templomot és a kocsmát
a vodkát és az ostyát
mi osztjuk holnap ingyen
mi nem lépünk le innen

én és a Batman
nem adjuk át a stafétát
kéz a kézben ketten
begyújtunk minden rakétát

én és a Batman
kéz a kézben ketten
mi szórjuk holnap végre
a röpcédulákat a jégre
lehet hogy kicsi az ország
hogy túl sok benne a kórság
a betegség a bánat
de nem kötünk fehér sálat
a bot végére mégsem
nem szaladunk a késbe
nem töltjük csőre a fegyvert
de kizavarunk minden neppert
és minden kufárt mi innen
statiszta szerepet a filmen
helyettük jövő nyárig
egy Terminátor játszik

én és a Batman
kéz a kézben ketten
nem várunk lerágott csontra
nem tűrjük vérünket ontva
hogy kiszúrja szemünket szeggel
néhány hájfejű gengszter
ha mi osztjuk szét a tortát
szedhetik a földről a morzsát

vissza a tetejére

Olaj a tűzre

pörög a nyárson az igazi barbie
és gombnyomásra sír
írom a dalt
izzik az aszfalt
és csöpög rá a zsír
öntöm az olajat a tűzre
üzenem semmi gond
fordult a kocka
enyém a vodka
a kutyáké a csont

mért legyek jó?
mért legyek józan?

halott az őr
szívében tőr
nem kaphat el
nem érdekel már
hogy holnap reggel
hol ébredek fel
pörög a barbie
vidám a party
üzenem semmi gond
enyém az utca
hiába fújja
Clinton a szaxofont

enyém az utca
hiába rúgja
két pár csizma a port
kezem a jatton
ezer watton
nyomatom a rock ‘n’ rollt
totálkáros
tudom ez a város
de üzenem semmi gond
közel a cél
a molotov koktél
megér pár zsetont

vissza a tetejére

Olyan éjszaka

olyan éjszaka már soha nem lesz
nem hittem volna róla hogy felvesz
fékezett mégis a sportkocsi
látszott rajta hogy holt profi
fél kézzel fogta a kormányt a csaj
éreztem mellette nem érhet baj
kettőhússzal téptünk a sztádán
látszott rajta hogy szeme a pályán
kaptam a cigit a dobozos sört
így indult a kocsiban a flört
és folytatódott az erdőben
nem szaladt messzire előlem
nem volt csomó a sáson
megadta magát egy tisztáson
égtek az égi fények
kaptam a sört de részeg
mástól lettem az volt a jó
ott fölösleges volt minden szó

olyan éjszaka nem lesz már soha
olyan éjszaka nem lesz már soha

tíz éve már hogy itthagyott
választottunk csillagot
csomót se kötött a kezére
ingemet nevetve letépte
telefonszáma elveszett rég
a foszfor a gyufán most érte ég
a foszfor a gyufán most érte ég

azt hittem örökre velem marad
heverek az ágyon az idő szalad
szép volt akár egy álom
égetem a gyufát és várom
az árokparton hátha
rátapos újra a lába
egy szép napon talán a fékre
jöhetne értem végre
pár év múlva kétezer
összedrótozott szétszerel
a plafonra fekete hálót sző
megöl az idő és fejemre nő

körmömet rágom várom a csajt
elfogy az égen lassan a sajt
skalpomra hajt közli a halál
hogy több olyan éjszaka nem lesz már

vissza a tetejére

Játszom a szavakkal

hallom a rossz hírt minden reggel
fertőzött a magyar tenger
és fejbever valami nyálas dal
a zűrzavar kikészít hamar

játszom a szavakkal
semmi sem dob fel édes
mit kezdjek magammal?
játszom a szavakkal
így vagyok közveszélyes
mit kezdjek magammal?

huzatban állva várom a taxit
képzeletben néhány partit
már lejátszottam
veled a rács mögött
iszom a sört
és forog velem a föld

nevedet vési falba a késem
rémeket látok a hóesésben
és kezemen
nevetve nyomja el
a csikket a yard
agyára ment a szer

a gumibot tőlem véres
mit kezdjek magammal?

fehér a nyelvem az égbolt sötét
tarkómon érzem a fegyver csövét
látom a jövőt
a maffia nem viccel
gyilkosomat fizeti
zsebből egy miniszter

söpri a szél a szemetet a járdán
forog a föld púp vagyok a hátán
látom a jövőt
csontokon twistel
gyilkosomat fizeti
zsebből egy miniszter

vissza a tetejére

És múltak az évek

kiégett fűre hull a harmat
halottak napján születtem
rajzoltak homlokomra szarvat
vakított vörös macskaszem
késett az 56-os járat
levettek rólam minden lét
kokárdát tépett szét egy állat
ünnepnap volt november 7

és múltak az évek a gyarmaton
ó és majdnem úgy mint most
szélcsendben vártam a villamost

naponta készült rólam karton
zajlott a táncdalfesztivál
elcsattant pár pofon a yardon
azt mondták röhögve: ennyi jár

szenteste Templar volt az angyal
nyaralni idejárt Belfegor
álmodtam mézízű naranccsal
hagytam hogy győzzön az almabor

és múltak az évek a gyarmaton
ó és kemény volt a tél
zsebemben nem volt útlevél

jól élt belőlem néhány spicli
mesélni bőven lenne mit
nem volt a dupla jéghez whisky
Kun Bélák ittak martinit

vissza a tetejére

Blinker – dob
Galacs – bass
Vigi – gitár, ének
Qka – trombita
Tapacs – road

szöveg: Pusztai Zoltán
zene: AURORA
vocal: Pusztai, Blinker, Qka
A felvétel a BIKINI Stúdióban, 1997 július 14-23-ig készült.




1 hozzászólás (szólj hozzá te is)


Gergő

A legjobb album! :)



Szólj hozzá te is:

Név:  
E-mail:  
Webcím:  
Hozzászólás:  
 



A lejátszó megjelenítéséhez Flash Player szükséges.


AURORA
hírlevél

Iratkozz fel!